Makfalva (Ghindari) a Kis-Küküllő völgyének felső szakaszán, a Balavásártól Szováta felé vezető országos útvonal mentén fekszik.
A falu nevét 1507-ben, egy olyan okirat említette először, amelyben Dózsa György neve is szerepel. A nevet arról a Maka nevű, ősmagyar várról kapta, amelynek nyomai ma is láthatók a településtől délre, egy erdős magaslaton. Későbbi névváltozatok: Makafalva, Makfalwa .
A falu első templomának építési körülményei ismeretlenek. A második 1865-1868 között épült, kőből és téglából. Azt 1911-ben felújították, de így is csak az 1920-as évekig maradhatott meg, mert az alapja veszélyes mértékben megsüllyedt.
A ma is álló, harmadik templom 1928-ban készült el. Méretei: hosszúsága 28, szélessége 12, belső magassága 8 m. Befogadóképessége 700 személy.
Az 54 méter magas tornyot 1797-ben ? építették. A rajta lévő régi, rossz minőségű toronyóra ma már nem működik.
A 198 kg tömegű, kisebbik harangot 1922-ben, Nagyszebenben öntötték, majd később újraöntötték. A harang felső részét szőlőgerezdes kördíszítés ékesíti. Felirata: „ÚJRAÖNTTETTE A MAKFALVI REF.EGYHÁZKÖZSÉG HIVEINEK ALDOZAT KÉZSÉGE ÖNTÖTTE KISS ELEK 1985 MAROSVÁSÁRHELYEN”. Az 504 kg tömegű, nagyobbik harang 1807-ben készült, majd azt is újraöntötték. Ennek felirata: „ÖNTETTE TULAJDON MAGA KÖLTSÉGE ÁLTAL A MAKFALVI REFORMÁTA KERESZTYÉNEK ISTENES BUZGÓSÁGA. SEGESVÁRI BAUMGAERTNER JÁNOS MDCCC VII ELHASADT 23O KRG-AL MEGNAGYOBBIVA UJRA ÖNTETTE A MAKFALVI REE HIVEK ADOMÁNYÁBÓL A MAKFALVI REF. EGYHÁZ 1959 ÉVBEN V.V.RASCANU-BUCUREST.”
A helyi gyülekezet lélekszáma jelenleg 1000 körül van.
Lelkipásztorai: Fogarasi Mátyás (1665), Ajtai Huszár Mihály (1746), Simon Sámuel (1780), Szegedi József (1797), Vásárhelyi István (1799), Szentsimoni István, Fogarasi János (1815), Szabó György (1830-1832), Rákosi György (1833-1836), Sebestyén István (1836-1839), Silvester János (1839-1876), Benedek Dénes (1877-1915), Mihály Jenő (1915-1935), Balogh Ferenc (1935-1968), Kakassy Árpád (1969-1996), Kiss Károly (1997–).
Kiss Károly
lelkipásztor
Írj egy hozzászólást