Havadtő (Viforoasa) a Kis-Küküllő jobb partján elterülő, keleten Erdőszentgyörggyel, délen Ravával, nyugaton Gyulakutával, északon Vadasddal szomszédos település, amelyet átszel a 13A jelzésű – Balavásárt Szovátával összekötő út.
A falu nevét az 1567-es Regestrumban Hawadteo alakban, 8 kapuval jegyezték. A falunév eredetét Orbán Balázs a székely szóhasználatra vezeti vissza. A falu területén ömlik ugyanis a Havad pataka a Küküllőbe, s mivel a székelyek a ‘belefolyás’ helyét a patak töveként nevezik meg, ezért kaphatta a falu a Havadtő nevet.
A település a 20. század elejéig Erdőszentgyörgy leányegyháza volt. Ezért, a fő út mellett álló templom épülete csak 1826-ban épült, Tar János megyebíró idejében. A templombelső – a felirat szerint – Rácz János munkája, Nagy Péter megyebíró idejéből.
A 32 méter magas toronyban két harang található.
A 80 kg tömegű kicsi harang felirata: „A Havadtői Ev. Ref. Ekkla öntette Isten ditsőségére 1834 Lotz Fried által”. A 150 kg tömegű nagy harang felirata: „Ajándékozta a Havadtői Ref. egyházközségnek ifj. Bokor Mihály és neje Takács Ágnes Nagy Sándor ref. lelkész idejében 1924. Öntötte Klein Oszkár Kugiron”.
A templom jelenlegi állapota jó, kívülről 2010-ben javítottuk. A körülötte lévő régi, ki-bedűlő kőkerítés újjáépítését 2012-ben kezdtük el.
A 622 lelket számláló gyülekezet mellett a faluban él néhány beköltözött római katolikus és unitárius felekezetű lakó is.
A nemrég visszaszolgáltatott, régi felekezeti iskola iratainak rendezése folyamatban van.
Mivel a helyi egyházközség korábban Erdőszentgyörgy leányegyháza volt, az önálló lelkészek névsora csak 1920-tól kezdődik.
Lelkipásztorai: Nagy Sándor (1920-1932), Kusztos Dénes (1933-1941), dr. Antal Béla (1941-1951; 1958-1972), Dónáth László (1951-1957), Veress Károly (1973-1982), Demeter Zoltán (1983–).
Demeter Zoltán
lelkipásztor
Írj egy hozzászólást