Vámosgálfalva (Găneşti) Dicsőszentmártontól 5, Marosvásárhelytől 30 km távolságra, a Kis-Küküllő két partján, a Bede-(Bogács)patak völgyében, dombokkal övezett, festői környezetben fekvő községközpont. Küküllőpócsfalva és Erdőalja is hozzátartozik.

A honfoglalás korában ezt a területet az Árpádok birtokoltak, majd a 10. században a Gyulák kezébe került. Gyula fejedelem lányának, Saroltnak (Géza fejedelem özvegye, István király édesanyja) kijelölt szállásterülete volt, ahol a nyári és téli udvarhelyeiket tartották.

A település nevét 1302-es okirat említette először, Posessio Galfalwa alakban. A névadó 1314-ben Gal Comes, azaz Gálfalvi Gál ispán, vagy egyik közeli felmenője lehetett.

A tatárjárás a környéken is komoly népirtással járt, aminek következtében felerősödött a település szász jellege.

A helyi közösség első temploma 1332-ben már állott, később, ismeretlen okokból leégett. 1784-ben, Kónya Ferencz lelkipásztor szolgálati idején építették a másodikat. Ennek a közben megroskadt templomnak a tornyához épült a harmadik templom.

A ma is álló templomot 1911-ben, Tóth László lelkipásztor szolgálati idején építették, a gyülekezeti tagok adakozásából, gyűjtéséből.

A templom orgonáját Bodor Péter építette 1830-ban.

A kis harangot 1677-ben, a nagy harangot 1896-ban öntötték.

Községünk lakossága máig őrzi emlékezetében azon híressé vált emberek neveit, akik korábban itt tevékenykedtek, vagy származásuk köti ide. A helyi gyülekezet lelkipásztora volt egykor az a Vajdaszentiványi János esperes, aki 1668-ban a presbitériumok felállítását sürgető határozat elfogadását indítványozta az egyházmegyei gyűlésen. A faluban élt és tevékenykedett 1815-től Fogarasi Sámuel lelkész-esperes, tanfelügyelő, aki egyháztörténészként megírta híres, Marosvásárhelytől Göttingáig című írását. Az egykori Kisküküllő vármegye főispánja volt Sándor János, főjegyzője a helyi származású dr. Keszegh Ferenc. (A Keszegh családot 1663-ban Apafi Mihály. Erdély egykori fejedelme Kolozsváron megerősítette nemesi rangjában, a megerősítési okmányt Joannus Keszegh de Galfalva literator vette át).

Lelkipásztorai: Makai István (1630), Tövisi Máté (1636), Csávási Máté (1640; 1650), Fejérvári Mihály (1644), Szentiványi János esperes (1659), Dalnoki W. Bálint (1677), Krizbai György (1701), Szentkirályi Sámuel (?), Eperjesi Zsigmond püspök (1711), Küküllővári János (1720), Bibarcfalvi János (1777), Kónya Ferenc (1783), Szendrei W. Dávid (1798), id. Fogarasi Sámuel esperes, itt nyugszik (1815), ifj. Fogarasi Sámuel esperes (1830), Kőrösi Ferenc (1865), Kovács Elek esperes (1872), Tóth László (1900), Fejér Pál esperes (1825), Nagy Géza (1927), Bitay Pál (1933), Benkő Zoltán (1945-1966), Máthé István (1970-1993), Keszegh András (1994–).

 

Keszegh András

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást