Szováta (Sovata) Marosvásárhelytől keletre, tőle 60 km távolságra, a 13A jelzésű főút mentén, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod-, Sebes-, Szováta- és Szakadát-patak hordalékkúpjaira épült a város.

A település nevét 1578-ban említette először okirat. A név eredetét egyesek a székelyek második nembeli Szovát nemzetségéhez, mások szláv eredetű személynévhez kapcsolják.

1580-1711 között, az akkori település 40 székely telkén, 200 lakos élt. Az első lakók 1578-ban, sótermelésre idetelepített, elszegényedett, szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepedtek.

A jelenlegi előtt nem volt korábbi templom. A mai templom helyét a már álló iskolaépület és lelkészi lakás határozták meg, ezeknek a szomszédságába épült.

A templomot 1937-1939 között építették, Joós Andor épitőmester tervei alapján. A téglalap alakú, északkelet – délnyugat irányú, 8×16 m alapterületű templom főhomlokzatán áll a torony, benne két haranggal.

2000-2005 között, Zakariás Attila műépítész tervei alapján, 10x14m méretű templomtérrel bővítették az épületet.

A falazatot 2 m magasságig kőtömbökből alakították ki. A régi templom kazettáin virágminták és bibliai idézetek találhatók. Az új templomtér stílusa követi a régi motívumait. A templom faragott oszlopain megörökítették az építés évszámát, az építőmester és a szolgáló lelkipásztor nevét. A templom külső falán az egyház adományozójának, Veress Józsefnek állított emléktábla látható.

A helyi gyülekezet 1913-ig a Sóváradi anyaegyház leányegyháza volt, 1913-ban anyásították.  Az önállósítás századik évfordulójának ünneplésére készülő gyülekezet jelenleg 2560 lelket számlál.

Lelkipásztorai: Jodál Rezső lévita (1923-1927), Bartha Béla lévita (1927-1941), Káli Dénes (1942-1961), Szabó Béla (1962-1979), Antal Sándor (1980-1995), Baczoni Sándor (1995–).

Baczoni Sándorlelkipásztor

Írj egy hozzászólást