A település az Árpád-korban jött létre, ősiségét bizonyítja az 1332. évi pápai tized- jegyzék (ahol S. Trinitate néven szerepel) 1, valamint a 15. századra datálható volt gó­tikus temploma. Jelenleg több vallás is jól megfér itt egymás mellett, bár az együttélés a történelem folyamán korántsem volt ennyire békés.

A szentháromsági református hívek Szentgerice leányegyházát alkották. Ám az anyaegyháztól való távolság miatt önállósodási vágyuk csakhamar ébredezni kezdett. Az 1756. évben már van „fából tsinált kisded Templomok”, továbbá a vizsgáló bizottság feljegyzi, hogy „vagyon égy kötésekre tsinált harangláb Sendelly fedél alatt, ebbe vagyon két harang az edgyike nagyobb, Ezen filiális Eccla Sumptussával tsináltatott, illyen írás rajta, A Szt. Rontást Reform Ecclesia tsináltatta mintégy fél vékás, A másika kisebb, Balogh JosefUr öntötte, ugyan a maga neve vagyon rajta, cir. 30 fontos ” 1 [aláhúzás eredetileg].

Mivel azonban a hívek kevesen voltak és papot és tanítót eltartani nem lettek volna képesek, 1840. júl. 19-én szövetséget kötöttek aVadasától elszakadni kívánó bedeiekkel, majd többszöri elutasítás után 1842-ben létrejöhetett a bedei-szentháromsági reformá­tus egyházközség, Bede lévén a mater, Szentháromság pedig a filia.

1841-ben a gyülekezet új haranggal gyarapodott. Az egyházközség történetében találjuk feljegyezve a következőket: „Egy harangot 1841 ben ápr. 10-én Szenthárom- sági vitézlő idősebb Péterfi Ferenc uram, ki megtekintvén filiális Eklésiánk szegény állapotját a maga jó indulatjából öntetett, melyen magának Péterfi Ferenc uramnak és élettársa Nagy Anna asszonynak nevei föl vannak öntve. ”

Alighogy fejlődésnek indul a közösség, nagy csapás éri: 1858-ban pusztító tűzvész tör ki a faluban, ekkor leég a reformátusok temploma, haranglába, a harangok pedig megolvadnak a tűzben. Ám a kis gyülekezetnek volt ereje az újrakezdéshez. 1862-ben elkezdik építeni új templomukat. Ahogy a templom elkészült, 1865-ben a gyülekezet új harangokat is szerez. A nagyobbikat Andráschovski János és Effaim mesterek ön­tötték Kolozsvárott, súlya 130 kg. Felirata: „Öntöttéksaját költségeken Sánta Károly és nője Kövesdi Károlina a Szentháromsági ev. ref ekklésiának 1865 ”. A kisebbik harangon ez a felirat volt olvasható: „1858. égésből maradott anyagból nagyobbra öntötték a buzgó hívek a szentháromsági ekklésiának 1865. A harangok 1866-ban kerültek Szentháromságra (a hazahozatalért 5 mft 45 dr-t fizettek).

Azonban alig fél évszázad múltán, az első világháború idején e kisebbik, 60 kg tömegű harangot a gyülekezet beszolgáltatta hadi célokra. Helyébe készíttetett a mai harang a következő felirattal: ISTEN DICSŐSÉGÉRE A SZENTHÁROMSÁGI HÍ­VEK KEGYES ADOMÁNYÁBÓL KÉSZÜLT 1936-BAN. ÖNTÖTTE KLEIN K. OSZKÁR KUDSIRON.

De csupán néhány évig szólította a híveket két harang, mert a második világháború idején a nagyharangot elvitték (a hívek vélni tudják, hogy a Küküllő mentére került). Azóta csak az 1936-os kisharang árválkodik az új toronyban (ugyanis 1988. augusztus 18-án a torony éjszaka ledőlt, ezért a gyülekezet kénytelen volt új templomot és tornyot építeni, időközben a 19. században használt haranglábra állították fel a haran­got).

A ma is álló templom Nagy Ferenc lelkipásztorsága idején épült 1996-ban.

 

Lelkipásztorai: 1842-ig a vadasdi lelkészek szolgáltak be; Nemes Sándor (1842-1849), Szalma Mihály (1849-1863), Bitai Szabó Ferenc (1864-1868), Gaál Gábor (1869-1871), Zajzon Géza (1871-1876), Simon Elek (1877-188?), Vizi János (1882-1884), Albert Miklós (1884-1896), Zajzon Mihály (1896-1897), Orbán József  (1897-1899), Veress Károly (1902-1913), Pázmány Vincze (1913-1927), Debreczy Elek (1927-1928), Nagy János (1929-1945), dr. Dávid György (1945-1949), Simon Endre (1949-1965), Székely Ferenc (1966-1969), ifj. Kali István (1969-1970), Vajda András (1971-1976), Szombati György (1977-1980), Székely Endre (1980-1984), Csont Tamás (1984-1990), Rigmányi Benjámin szentgericei adminisztratív lelkipásztor (1990-1995), Nagy Ferenc (1995-1999), Horváth Hunor (1999-2001), Buksa Ferenc (2002-2007), Farkas Sándor (2007-2012), Mészáros Lehel (2012–2015).

Írj egy hozzászólást