Székelybő (Beu) Székelysárdtól északra, Székelymosontól 2, Marosvásárhelytől légvonalban 12 km távolságra, a Nyárádtól távolabb fekszik.

A település nevét 1332-es írott forrás említette először, Beu alakban. Akkori papja, a pápai dézsmák Regestruma szerint, 10 dénárt fizetett. A falunév későbbi változatai: Bev (1334), Beo/Beő (1567-ben, 6 kapuval), Beww (1575) Böö (1805), Bő/Székelybő (1909-től).

A reformáció idején a falu lakossága reformátussá lett, de később, a jezsuita misszió miatt, a többség rekatolizált, 1767-től a templom is a katolikusoké lett.

A reformátusok ezt követően – Orbán Balázs szerint – egy kis fatemplomban imádkoztak. A később, téglából épített templomot, rossz állapota miatt, lebontották. (1915-ben már nem állt.)

1924-ben építették az új, vályogból készült, fatornyocskás templomot. A bútorzat is akkor készült, harangot is öntettek. A templomot 1925. május 24-én szentelték fel.

A szószékkorona Tőkés Mózesné, született böői Jánosi Zsuzsanna adománya.

Az egyházközség két, korábbi harangját az első világháború idején elvitték hadi célokra. Az 1921-ben hozott harangvásárlási döntés megvalósítása – a célra szervezett sikertelen gyűjtés miatt – elmaradt. 1922-ben – szintén az anyagiak hiánya miatt – úgy döntöttek, hogy harang helyett a lelkipásztor által vásárolt rézkürttel jelzik az istentisztelet idejét. A jelenleg használt, 40 cm átmérőjű, 37 cm magas, 38 cm hosszú ütővel felszerelt harangot a templomszentelés előtt vásárolták. Ennek felirata: „Öntette a Székelybői Református Egyház. Cluj. Öntötte Anca Emil.

A helyi egyházközség – szűkös anyagi helyzete ellenére, sokáig ragaszkodott anyaegyházi mivoltához. De a lelkészi lakás lassan tönkre ment, majd eladták építőanyagnak, később azonos sorsra jutottak a melléképületek is. Így 1962-ben Székeshez, 1964-ben Csejdhez csatolták, majd 1996-tól Székelytompa leányegyházaként működik.

A templomon legutóbb 2004-2005 között végeztek nagyobb javítási munkálatokat. Akkor, támogatásból megerősítették a süllyedő és omladozó templomot, újradeszkázták a mennyezetet.

A Székelybőért Egyesület székely kaput készített a bejárathoz, keresztszemes varrottast a padokra és a szószékre. 2012-ben az elektromos áramot is beköttettük.

A múlt század közepéig népesebb gyülekezet lélekszáma 2013-ra csupán 34-re apadt.

Lelkipásztorai: Staudner Mátyás (1887; 1901-1902; 1909) utóbbiakban beszolgáló Tompáról, Adorjáni Lajos (1903-1908), Demeter Antal (1910-1911), Szilágyi János (1912-1914), Gáspár Gyula beszolgáló Kebeleszentiványról (1915), Fekete Antal (1916-1917; 1918), utóbb beszolgáló Tompáról, Nagy Domokos (1919-1932), Antal Béla (1933-1938), Kováts Sándor (1939-1941), Szilágyi János (1942), Simon Endre (1943-1950), Simon Gábor, adminisztrátor – Tompáról (1951-1955), Balogh Károly (1956-1957), Nagy Géza, besz. Ikland-Székelykálból (1958-1960), Csáky Károly (1961-1963), Béres Gábor, besz. Csejdről (1964-1971), Bányai László (1971), Domján László (1972-1974), Magyarosi Árpád (1975-1986), Décse Ferenc (1987), Adorjáni László (1988-1995), Dézsi Csaba (1996-1997), Nagy Csaba (1997-2001), Gáspár István (2002–).

 

Gáspár István

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást