Szederjes (Mureni) az E60-as jelzésű, nemzetközi út Segesvár – Brassó szakaszának közelében, a 133-as számú megyei út legelején, a Segesvár – Brassó vasútvonal mentén fekszik.

A falu nevét az 1270-es évek elején kelt adománylevél említette először. Az okirat szerint, már akkor Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma volt a településnek. Ugyanezen forrásból az is kiderül, hogy a falu mai, templom nélküli szórványának – Magyarfeleknek – akkor a Szent Kereszt tiszteletére szentelt kőtemploma volt. (A falunév a környéken termő gyümölcsre utal.)

A Historia Domus szerint, a hajdani falu lakói már a 16. század végétől magyarul hallgatták Isten igéjét. Első templomuk emlékét őrzi a mai templom északkeleti sarkának, a többitől elütő fundamentuma. (Talán még ezt építette újjra Barcsay Ákos fejedelem, és szentelte fel 1648-ban Geleji Katona István püspök, és ez lehetett „nagy ruinában” az 1721-es esperesi vizitáció idején.)

Az 1721-es esperesi vizitácó kérését követően, a falut akkoriban birtokló Székely család támogatásával készült el 1739-re, a régi helyén, az új templom.

A helyi egyházközség „aranykora” a reformkorra, sőt az egész 19. századra tehető. Akkor volt leglátványosabb a fejlődés. Akkor épült az új lelkipásztori lakás és melléképületei, az új kántortanítói lakás és melléképületei, az új iskolaépület, a templomhoz felvezető, fedett lépcső, akkor bővítették és hosszabították meg nyugati irányba a templomhajót. Akkor, pontosabban 1878-ban cserélték ki a régi orgonát. Az új orgona Kolonics István, kézdivásárhelyi orgonakészítő mester 139. számú munkája. De akkor volt jelentős a népesség gyarapodása is.

A torony építési idejére és körülményeire utaló adataink nincsenek. A két harangot örző torony érdekessége, hogy nincs egybeépítve a templommal, tetőszerkezete enyhén csavart.

Az 1768-ból való kisebbik harang latin feliratos. A korábbi nagy harangot, amely a 19. században, a Fróniusz család támogatásával készült, 1917-ben elrekvirálták. 1924-ben, helyette öntették a 165 kg tömegű, új harangot.

A templom történetéhez hozzátartozik, hogy a 20. század közepén, a helyszínre kiszálló Kós Károly tanácsai alapján, több tonna föld mozgatásával igyekeztek megóvni azt a nedvesség káros hatásától. Mára a templom és környéke újra teljes javításra szorul.

Jelenleg, a saját címerrel és zászlóval rendelkező gyülekezet a júniusra tervezett, negyedik falutalálkozó megszervezésére kész.

Egyházközségünkhöz tartozik három település, ahol viszont mindössze egy-egy tucatnyi református lélek él: Magyarfelek, Szászerked és Szászkézd.

A helyi gyülekezet 233 lelket számlál.

Lelkipásztorai: a teljes névsor nem ismert; Keszeg Imre (a Székely-féle templom építési ideje, 18. század első fele), Szentkirályi András (?-1748-ig), Gyárfás János (1748-?), Zolly (Lollya ?) Sámuel (?), talán Sándor Mihály (1849), Kovács Mózes (1849-1906), Mester János (1906-1936), Szőcs Endre (1936-1948), László János (1948-1973), Sebestyén Ferenc (1973-1984), Benefi Sándor (1984-1990), id. Bíró István beszolgáló lp. Héjjasfalváról (1990-1992), Orbán Dániel (1992–).

 

Orbán Dániel

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást