Sóvárad (Sărăţeni) Szovátától 5, Székelyudvarhelytől 47 km távolságra fekvő, a székely Sóvidékhez tartozó település. „Kis-Küküllő felső folyásán, kies helyen elterülő, csinos település, bádoggal fedett tornya messze ellátszik” – írta róla Orbán Balázs.

A helységről az első írásbeli adat 1332-ből, a pápai dézsmajegyzékben szerepel. Benne egyházas helyként említik a falut, amelynek Miklós nevű papja 8 dénár pápai dézsma fizetésére köteles. Az 1567-es Regestrumban Sóváragya néven, 22 kapuval jegyezték a falut, az 1635-ös lustrában a Sóváradgia névalakot találjuk. A mai település egy része a volt római katonai tábor (castrum) felett terül el. A várnál talált téglák felirata alapján, légiós zászlóalj állomásozott ott.

A településen hajdan ferences kolostor volt, mára nyomtalanul eltűnt.

A közösség már a 16. században áttért a református hitre. Hiteles, levéltári adatok szerint, 1692-1695 között „az gyülekezetnek Basilius Bölkényi személyében rectora van, Kovásznai Kelemen személyében pedig pásztora”.

A település első temploma a 13. század második felében épülhetett. Erre utaló jegyek figyelhetők meg a mai templom alapján és egyes falrészein.

A ma is álló templomot 1763–1766 között, a megroggyant, régi templom lebontását követően építették „Mária Terézia Kegyelmes királyi asszonyunk kegyelmes engedelméből”.

A 11 regiszteres orgona 1873-ban, Kolonics István orgonaépítő mester 120. munkájaként készült, 1934-ben vásárolta a gyülekezet. 2012-2013 között teljesen felújították.

A 47 m magas toronyban három harang van. A működő toronyóra harangra ütve jelzi az idő múlását.

A templomépítés óta eltelt századok alatt többször is felújították. Legutóbb 2003-ban, ifj. Tatár Tibor lelkipásztor szolgálatának idején.

Az apadó gyülekezet jelenleg 880 lelket számlál.

Lelkipásztorai: Kovásznai Kelemen (1695-1713; 1723-1727), Szentsimoni Mihály (1713-1714), Zágoni András (1714-1723), Sánta István (1727-1729), Dálnoki Mihály (1731-1732), Vass János (1733), Csernátfalusi Kiss András (1734-1742), Gidófalvi Balog Péter (1742-1752), Török Ferencz (1752-1779), Simon István (1779-1783), Kibédi Péter László (1783-1829), Rákosi György (1829-1833), Muzsnai Sámuel (1833-1860), Tóth Márton (1861-1892), Biró Géza (1894-1927), Máthé Elek (1930-1939), Lőrincz András (1939-1968), Wass Lajos (1968-1998), ifj. Tatár Tibor (1998–).

 

ifj. Tatár Tibor

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást