Heidelbergi Káté

A református keresztény egyház hitvallása. Az erdélyi református egyház 1920­-ban adta ki először a föld valamennyi református egyháza által a maga hitének hű és igaz foglalatjaként tisztelt Heidelbergi Kátét.

Tovább

II. Helvét Hitvallás

A Hitvallást Bullinger Henrik írta 1562-ben, és mint a svájci protestáns városok és kantonok közös hitvallását tette közzé 1566-ban. Előbb latinul jelent meg, de még ugyanabban az évben németül is.

Tovább

Apostoli hitvallás

Ez a hitvallás a keresztyének egyik legrégebbi és legnagyobb körben elfogadott hitvallása. Középpontjában Isten áll, Róla szól. Felosztása a Szentháromságba vetett hitet tükrözi.

Tovább

Egyházközségek

rigmany
Egyházközség

Rigmány

Rigmány (Rigman) Nyárádszereda közelében, a Nyárád és Kis-Küküllő közötti völgyben, a 135-ös megyei út mellett fekvő település. A falu nevét 1522-ben említette az első okirat Rygman alakban.

segesvar
Egyházközség

Segesvár

Segesvár a reformáció kezdet-kezdetétől érdekes helyet foglalt el a hitújítás színterén.     Erről nagyon sokak és nagyon sokat írtak. Jómagam csak arra a hitvitára hívnám fel a figyelmet, melyet

seprod
Egyházközség

Seprőd

Seprőd (Drojdii) Marosvásárhelytől keletre, tőle  22 km távolságra, a Kis-Nyárád völgyében fekvő falu. A Nyárádmagyaróst Nyárádszeredával összekötő, 135-ös megyei útról megközelíthető. A

sovarad
Egyházközség

Sóvárad

Sóvárad (Sărăţeni) Szovátától 5, Székelyudvarhelytől 47 km távolságra fekvő, a székely Sóvidékhez tartozó település. „Kis-Küküllő felső folyásán, kies helyen elterülő, csinos település, bádoggal

sovenyfalva
Egyházközség

Sövényfalva

Sövényfalva (Corneşti) Dicsőszentmártontól 9, Balázsfalvától 31, Marosvásárhelytől 50 km távolságra, a Kis-Küküllő völgyének alsó szakaszán, Magyarkirályfalva, Ádámos, Küküllődombó, Küküllővár

szakadat
Egyházközség

Szakadát

Szakadát (Săcădat) Szovátától északra, a Szováta vize és a Szakadát-patak egyesülésétől a Kis-Küküllő és a Nyárád vízválasztójaként számon tartott Szakadát-nyereg 591 méteres magasságáig húzódik,

szederjes
Egyházközség

Szederjes

Szederjes (Mureni) az E60-as jelzésű, nemzetközi út Segesvár – Brassó szakaszának közelében, a 133-as számú megyei út legelején, a Segesvár – Brassó vasútvonal mentén fekszik. A falu nevét az

szekelyabod
Egyházközség

Székelyabod

Székelyabod (Abud) Marosvásárhelytől keletre, tőle 49, Szovátától 18, Makfalvától (saját községközpontjától) északra, 3 km távolságra, az Abodi-patak völgyében meghúzódó falucska. Két

szekelybere
Egyházközség

Székelybere

Székelybere (Bereni) Nyárádszeredától 6 km távolságra, a Bekecs-hegy délnyugati lábánál fekvő, a Nyárádszeredát Nyárádmagyaróssal összekötő, 135-ös megyei útról megközelíthető település. A 19.

szekelybo
Egyházközség

Székelybő

Székelybő (Beu) Székelysárdtól északra, Székelymosontól 2, Marosvásárhelytől légvonalban 12 km távolságra, a Nyárádtól távolabb fekszik. A település nevét 1332-es írott forrás említette először,

szekelymoson
Egyházközség

Székelymoson

Székelymoson (Moşuni) Székelysárdtól 2,5 km távolságra, a Közép-Nyárád mente keleti völgyében, az Etred-patak forrásánál fekszik. A falu keleti határa őrzi az egykori római út nyomait. Írott

szekelysard
Egyházközség

Székelysárd

Székelysárd (Şardu Nirajului) a Nyárádszeredát Marosvásárhellyel összekötő, 135-ös számú útvonalon fekszik, a Tompa-patak mentén. Az 1567. évi Regestrumban egyetlen kapuval jegyezték a falu

szekelytompa
Egyházközség

Székelytompa

Székelytompa (Tâmpa) Marosvásárhelytől 18 km távolságra, a 135-ös megyei út mentén, a Nyárád folyásának jobb oldalán, Nyárádszereda nyugati szomszédságában, a Nyárád mente középső részén, a

szentgerice
Egyházközség

Szentgerice

Szentgerice (Gălăţeni) Marosvásárhelytől délkeletre, tőle 13, Backamadarastól – saját községközpontjától – 3 km távolságra, a Nyárád folyó bal partján, a Közép-Nyárád mentén, a dombok közé épült

szentharomsag
Egyházközség

Szentháromság

A település az Árpád-korban jött létre, ősiségét bizonyítja az 1332. évi pápai tized- jegyzék (ahol S. Trinitate néven szerepel) 1, valamint a 15. századra datálható volt gó­tikus temploma.