Heidelbergi Káté

A református keresztény egyház hitvallása. Az erdélyi református egyház 1920­-ban adta ki először a föld valamennyi református egyháza által a maga hitének hű és igaz foglalatjaként tisztelt Heidelbergi Kátét.

Tovább

II. Helvét Hitvallás

A Hitvallást Bullinger Henrik írta 1562-ben, és mint a svájci protestáns városok és kantonok közös hitvallását tette közzé 1566-ban. Előbb latinul jelent meg, de még ugyanabban az évben németül is.

Tovább

Apostoli hitvallás

Ez a hitvallás a keresztyének egyik legrégebbi és legnagyobb körben elfogadott hitvallása. Középpontjában Isten áll, Róla szól. Felosztása a Szentháromságba vetett hitet tükrözi.

Tovább

Egyházközségek

jobbagyfalva
Egyházközség

Jobbágyfalva

Jobbágyfalva (Valea) Marosvásárhelytől keletre, tőle 18 km, Nyárádszeredától északra, tőle 3 km távolságra, a Nyárád jobb partján, a Nyárádszereda – Csíkfalva fő út mentén terül el.

kelementelke
Egyházközség

Kelementelke

Kelementelke (Călimăneşti) Marosvásárhelytől 22 km, Segesvártól 36 km távolságra, a Kis-Küküllő jobb partján,  Gyulakuta és Balavásár között terül el. A falut átszeli a 13A jelzésű országút. A

kendo
Egyházközség

Kendő

Kendő (Cându) Marosvásárhelytől 27, Nyárádszeredától 12 km távolságra, keletre, a 31-es számú községi út mentén, a Bekecs-hegy lábánál fekvő település. A falu nevét 1509-ben említette először

kibed
Egyházközség

Kibéd

Kibéd (Chibed) a Marosvásárhelyt Szovátával összekötő, 13A jelzésű út mentén, a Kis-Küküllő jobb partján fekvő falu. Az 1499-ben Kibjed néven említett település a reformáció előtt a küsmödi

kiskend
Egyházközség

Kiskend

Kiskend (Chendu Mic) a Kis-Küküllő felső folyásának vidékén, a bal parton, a Nádas-patak mellett terül el. Szomszédai:  Balavásár, Kelementelke, Szentdemeter, Nagykend, Egrestő. A Kend falunév a

korodszentmarton
Egyházközség

Kóródszentmárton

Kóródszentmárton (Coroisânmartin) Marosvásárhelytől – közúton – 35 km távolságra, a Kis-Küküllő jobb partján fekvő községközpont. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik Kóród, Küküllősolymos és

kukullopocsfalva
Egyházközség

Küküllőpócsfalva

Küküllőpócsfalva (Păucişoara) Vámosgálfalvától – saját községközpontjától – két kilométer távolságra, a Kis-Küküllő jobb partján terül el. A faluban él az alsó Küküllő mente legkisebb református

kukullosard
Egyházközség

Küküllősárd

Küküllősárd (Şoard) közigazgatási szempontból Héjjasfalva község része. A falu 35 lelket számláló gyülekezete a Héjjasfalvi Református Egyházközség szórványa. A helyi imaházban – az Istent

kukulloszeplak
Egyházközség

Küküllőszéplak

Küküllőszéplak (Suplac) Dicsőszentmártontól 20, Balavásártól 16 km távolságra, a Kis-Küküllő partján, a megyei út mellett elterülő községközpont. Közigazgatásilag hozzá tartozik Héderfája,

kund
Egyházközség

Kund

Kund (Cund) Dicsőszentmártontól 18, Erzsébetvárostól 7 km távolságra, a Kundi-patak völgyfőjében fekvő falu. A település a Gógáni Egyházközség szórványa. A gyülekezet jelenleg 41 lelket számlál.

magyarherepe
Egyházközség

Magyarherepe

Magyarherepe (Herepe) Ádámostól, a községközponttól 11 kilométer távolságra fekvő falu. Az odavezető út azonban szinte járhatatlan. Mindössze 17 ember lakik a falucskában, közülük az egyetlen

magyarkiralyfalva
Egyházközség

Magyarkirályfalva

Magyarkirályfalva (Crăieşti) Dicsőszentmártonról 10 km távolságra, északnyugatra, a Kis-Küküllő jobb partján terül el. A közigazgatási szempontból Adámoshoz tartozó falu a tőle egy kilométer

magyarsaros
Egyházközség

Magyarsáros

Magyarsáros (Delenii) Dicsőszentmártontól délkeletre, tőle 9 Szőkefalvától 8 km távolságra, a Sós-patak völgyében fekszik. A falu nevét először 1322-ben említette okirat, Sáros alakban. Akkor már

maja
Egyházközség

Mája

Mája (Maia)    Nyárádszeredától 12, Székelyberétől 4 km távolságra, félreeső, regényes völgyecskében fekvő, közigazgatási szempontból Székelybere községközponthoz tartozó falu. (Nyárádszeredától

makfalva
Egyházközség

Makfalva

Makfalva (Ghindari) a Kis-Küküllő völgyének felső szakaszán, a Balavásártól Szováta felé vezető országos útvonal mentén fekszik. A falu nevét 1507-ben, egy olyan okirat említette először,