Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) Marosvásárhelytől 20, Ákosfalvától 15, Havadtőtől 17, Szovátától (Nyárádremetén át) 42 km távolságra fekvő, több irányból megközelíthető város.

A település egyházközségének pontos megalakulási évét nem ismerjük, de az 1606-os vizitációról rögzített adatokból arra lehet következtetni, hogy az már a 16. században létrejött.

Temploma is volt, hisz az a feljegyzések szerint, 1650-ben már renoválásra szorult.

A régi templom helyére 1838-ban új templomot építettek „egy idomtalan fatoronnyal”. 1894-1895 között, Szász Domokos püspök és Szász Károly helyi lelkipásztor szolgálati idején, impozáns téglatornyot építettek, jobb és bal épületszárnnyal, gyülekezeti termekkel és irodákkal.

Az 1765-ből megőrzött szószékkorona, amely a régi, lebontott templomot is díszítette, a legrégebbi berendezési tárgya a jelenlegi templomnak. Felirata: „V. Tot Ferencz élete párjával nemzetes Szabó Sárával edjütt Csináltatta Isten dicsőségére 1765. Javittatott 1866. évben, Kiálcs telyes torokkal meg ne szünjél mint a trombita emeld fel a te szódat.”

Az orgonát 1855-ben építették. Az 1856-ban készült toronyórát a régi toronyból szerelték át. A gyönyörű, faragott szószék a templom százéves évfordulójára készült. Felirata: „E szószéket készíttette Dr. Popper Hugo orvos és családja 1938. évben.” Az úrasztalán olvasható felirat: „Isten dicsőségére felajánlotta és készíttette Urszuly Ferencz és neje Bartók Irén, Nyárádszereda 1925. feltámadás napján.” A Bandi Katalin, marosvásárhelyi textilművész által készített úrasztali terítő felirata: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít. Készíttette a Nyárádszeredai Református Nőszövetség 2004”.

A 637 kg tömegű nagy harang felirata: „Isten dicsőségére öntetett a Nyárádszeredai Református Egyházközség költségén 1911. Öntötte Egry Ferencz Kisgejöczön 1911”. A 450 kg tömegű kisebbik harang felirata: „Dicsőség a mennyekben Istennek, e földön békesség… Lukács ev.2:14 nyárádszeredai ref.egyház híveinek önkéntes adományából az Úr 1959. esztendejében Márián Dumitru által Gyaluban”.

A templom előtti park ékessége Bocskai István, erdélyi fejedelem bronzból készült, kettős életnagyságú mellszobra, amelyet a helyi egyházközség 1906-ban készíttetett, a bécsi béke 300. évfordulójára, annak tiszteletére, hogy Bocskai Istvánt 1605. február 21-én Nyárádszeredában kiáltották ki a székely rendek Erdély fejedelmévé. Ravasz János esperes érdeme, hogy összegyűlt a szobor elkészítésének költségeire elegendő pénz. A szobor alkotója Horváth Géza, marosvásárhelyi származású, Budapesten élő szobrászművész. A szobor története sajátos, ugyanis a rendszerváltások miatt, háromszor leplezték le, közben féltve őrizgették. Az első két ünnepséget 1906-ban és 1940-ban, a harmadikat – remélhetően az utolsót – 1997-ben tartották.

2002-ben, nőszövetség tevékenységének, a lelkes presbiterek és egyháztagok munkájának köszönhetően, megépült a Bocskai István vendégház, a parókia udvarán.

A gyülekezet lélekszáma 2012. december 31-én 836.

Lelkipásztorai: Szeredai György (1619), Rettegi János (1720), Ercsei József (1753-1765), Imre Zsigmond (1780-1786), Albisi Bod Zsigmond (1786-1803), Losonczi Péter (1803-1810), Nagy István (1810-1813), Novák Péter (1813-1821), Ercsei Pál akadémikus (1821-1829), Balogh Pál (1829-1832), Balogh Samu (1832-1869), Szász Károly (1869-1897), Ravasz János (1898-1914), Dengel Géza (1914-1917), Dr. Árkossy Jenő (1918-1938), Dr. Dávid György (1938-1944), Makkai Endre (1945-1949), Török Ernő (1950-1990), Székely Endre (1991–).

 

Székely Endre

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást