Nagykend (Chendu Mare) Marosvásárhelytől 27 km távolságra, délkeletre, a Nádas-patak bal partján, az E60 jelzésű nemzetközi út mentén, Balavásártól (a községközponttól) 4 km távolságra fekvő település.

A Kend falunév a 12. században fordult elő először okiratokban, de a 14. századtól rendszeresen találkozunk vele. A középkori település neve Felkend. A falunév későbbi változatai: 1325-ben Kenhyda, majd Kendhyda, Kendtehyd, 1501-től már Nagykend. A középkori elnevezés arra utal, hogy a telep a Kende tulajdona volt.

A reformáció tanait a település egykori lakossága a szászok révén ismerhette meg, és az is elképzelhető, hogy a 16. században követte a felekezetváltásokat, mígnem reformátussá lett.

A ma álló templom egyik része a 14. században épült, gótikus stílusban. Az eredetileg 9,5×10,5 méter alapterületű, 6 méter magas templom hosszúságát 7 méterrel növelték az 1788-as bővítés során. A bővítési munkálatokat Csók János, vállalkozó ácsmester vezette. A hajó mennyezete 81 fakazettából áll. A festett kazettákon uralkodó motívum a nyolcágú csillag. Jelentős  javítási munkálatokat még 1800-ban és 1943-ban, legutóbb 2000-ben végeztek a templomon.

A korábban használt, kék színű, piros és aranyozott díszítésű orgona helyett 1912-ben, a pécsi Angster orgonagyártól rendelték a jelenleg használatban lévőt.

A régi úrasztalát Téglási György és felesége, Dáné Julianna adományozta. Felirata: „Dáné Julianna készitette 1868 évben április hó 12-én”. Az újabb, szintén adományként kapott felirata: „próbálja meg az ember magát és úgy egyék…úgy igyék – I Kor. 11.28. Isten iránti hálából Máté Mihály és Nagy Erzsébet 1948”.

A torony elődje fából készült harangláb volt, amely ma az egrestői református templom mellett áll. A 12,5 öl magas torony 1801-1804 között épült, Belényesi János vezetésével.

Az egyház régi, 1754-ben öntött, 500 kg tömegű nagy harangját 1916-ban, hadi célra leszereltették. A ma is szolgáló, 400 kg tömegű kis harang felirata: „In honorem Dei et usum sacrum propriis sum[p]tibus fierit curavit Nagykendiesis ecclesia reform. V.D. ministro Laurentio Vasz Csávási rect. Jos. Loerintzi 1759.” Az 1922-ben rendelt, új harangot a második világháború idején vitték el. Helyette 1962-ben vásárolt új, 420 kg tömegű harangot a gyülekezet.

A jelenleg 778 lelket számláló gyülekezetnek saját imaháza, vendégháza és lelkészi lakása van (az utóbbin bővítési és teljes felújítási munkálatok zajlanak a jelenben).

Lelkipásztorai: Betleni Jakab (1599), Ormányi János (1640-1643), Makai István (1644-1648), Dálnoki György (1648-1649), Ujfalvi Márton (1650), Gyergyai Miklós (1650-1652), Besenyei Balázs (1653), Vajdaszentiványi János (1653-1659), Szentsimoni György (1675-1677), Vásárhelyi Bálint (1677-1678), Disznajói Mihály (1678-1685; 1689-1692), Enyedi János (1685-1689), Dálnoki Bálint (1693), Kendi Mihály (1694-1697; 1698-1712), Váradi Dávid (1698), Vályi András (1713-1715), Szentannai István (1721-1734), Harasztkereki Ferencz (1734-1739), Karkai Sámuel (1739-1746), Csávási Vass Lörinc (1740-1787), Nagy György (1787-1824), Kiss Pál (1824-1832), Sipos Pál (1832-1855), Kese Pál (1855-1870), Sámuel József (1871-1910), Kovács György (1912-1923), Káli Dénes (1925-1942), Péterfy László (1942-1974), Tatár Mihály (1974-1999), Kórodi Csaba (1999-2006), Galambfalvi Márton (2008–).

 

Galambfalvi Márton

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást