Magyarkirályfalva (Crăieşti) Dicsőszentmártonról 10 km távolságra, északnyugatra, a Kis-Küküllő jobb partján terül el. A közigazgatási szempontból Adámoshoz tartozó falu a tőle egy kilométer távolságra elhaladó, Dicsőszentmárton – Balázsfalva irányú műútról és a Balázsfalva – Parajd vasútvonalon egyaránt megközelíthető (1989-től van vasútállomása a településnek).

A falu nevét az 1332-es pápai tizedjegyzék Villa Regis alakban, a templommal és földdel rendelkező, önálló plébániák sorában említette először írásban. A név a falu királyi birtok voltára utal, akárcsak a későbbi okiratokban megőrzött elnevezései: 1348-ban Villa Kyralfalwa, 1405-ben Possessio Kyralfawa, 1412-ben Villa Kyralfalwa hungaricalis.

Az egykori településen 1568-tól bizonyítható a református gyülekezet létezése.

A falu mai, kelet-nyugati tájolású temploma a Berek nevű dombon áll, a régi (16. századi) helyén. Az 1796-1806 között zajló templomépítés költségeit a gyülekezeti tagok adományaiból, a Bethlen, Korda és Kun grófi családok kegyúri patronálásából fedezték. Az 5 m magas, 19×8 m alapterületű templom sík mennyezetét eredetileg fehérre festett, majd stakatúrozott és megvakolt deszkából képezték ki. A téglalap alakú templomhajóhoz diadalívvel kapcsolódik a félköríves – kívülről három támfallal erősített szentély. Keleti részén áll a boltívekre támaszkodó, téglábó épült, falépcsős orgonakarzat. A hajó nyugati végében, a legények karzatából bejárat nyílik a toronyba.

A vízszintes profilú, díszítésekkel ellátott szószék téglából készült. A belső berendezést jórészt 1802-1806 között készítették. A felújított szószékkorona faragott díszítésű (sárkány, galamb, rózsák, pelikán, évszámot tartó tábla és a korona bibliai felirata látható). A nyolcszögű, díszléces, alacsony lábú, sokszor javított úrasztala 1689-ben készült.

A Berethalomban épített orgonát gróf Kun Zsigmond adományozta a gyülekezetnek.

1913-ban a templom déli homlokzatához díszes előcsarnokot építettek. A templomot övező, 124 m hosszú, kőkerítés délnyugati oldalán cseréppel fedett, ékes faragásos kapu felirata: „ERŐS VÁRUNK NEKÜNK AZ ISTEN 1985 OKT”.

A 22 m magas harangtorony a templom nyugati homlokzatánál áll.

A 135 kg tömegű, C hangú kis harang felirata: „MAGYARKIRÁLYFALVI REFORMÁTUS EGYHÁZ 1922 ÖNTÖTTE HÖNIG FRIGYES ARADON 1922”. A 250 kg tömegű, Nagyszebenben készült nagy harang felirata: „REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG MAGYARKIRÁLYFALVA 1961.

A 2000-es évek elején két márványból készült emléktáblát állítottunk a templomba, illetve a falu fennállásának 671. évfordulóján, gyülekezeti ünnepély keretében, kopjafát avattunk.

A helyi gyülekezet lélekszáma a kezdetektől 600 és 1000 között váltakozott. Sajnos, az utóbbi évtizedekben fokozatosan apadt, jelenleg 600 lélekre csökkent.

Lelkipásztorai: Gidófalvi Tamás (1598-1638), Tallyás Albert (1638-1649), Váradi János (1649-1654), Sövényfalvi Mihály (1654-1655), Zágoni András (1655-1675), Dályai Mihály (1675-1677), Radnótfái István (1677-1679), Szatmári István (1679-1684), Erdődi Miklós (1684-1689), Rudsai Máté (1689-1696), Bágyi György (1696-1712), Szilágyi Zsigmond (1712-1716), Karlai Sámuel (1716-1737), Körösi György esperes (1737-1748), Martonfalvi András (1748-1759), Zalányi Sámuel (1759-1763), Bibarcfalvi János (1763-1770), Kolumbán Sámuel (1770-1778), Dersi János (1778-1787; 1795-1801) esperes, Surányi József (1787-1795), Molnár Imre (1801-1824), Sebestyén András (1824-1861), Báthori János (1861-1906), Kovács Sándor (1906-1907), Illyés Géza esperes (1907-1950), Ady Béla (1950-1960), Balog Ferenc (1960-1976), Kusztos Tibor (1976-1984), György Horváth László (1984-1989), Fülöp Ernő (1989–).

 

Fülöp Ernő

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást