Kiskend (Chendu Mic) a Kis-Küküllő felső folyásának vidékén, a bal parton, a Nádas-patak mellett terül el. Szomszédai:  Balavásár, Kelementelke, Szentdemeter, Nagykend, Egrestő.

A Kend falunév a 12. században fordult elő először okiratokban, de a 14. századtól rendszeresen találkozunk vele. Kiskend neve először 1325-ben Kendhida alakban jelent meg, 1486-tól már a ma használt Kiskend formában. A falunév valószínúleg  török eredetű. (Kün a Napot jelenti, a Kende  a Napot bíró, vagy a Nap fia.)

A település gyülekezetének anyásítása 1761-ben történt, addig Nagykend  filiája volt.

Az első, vesszőből font, kis templomról kevés adatunk van. Azt 1782-ben lebontották. 1784-re épült fel a második, ezúttal kőtemplom, többnyire patrónusi adományokból. Ez a 19. század végéig szolgálta a híveket. Akkor a falu lakossága kiköltözött az udvarház szomszédságából, mert a Kis-Küküllő árterületén fekvő helyen a gyakori árvizek  lehetetlenné tették az életet.

1906-ban, új helyen épült fel a harmadik templom, Gönczi Pál  lelkipásztor idejében. Az egyhajós, neobarokk stílusú, észak-dél tájolású templom tornya északra néz.

A szószékkoronát Magyarósi Mihály adományozta.

A háromszekrényes orgonát közadakozásból szerezték be még a templomépítés évében. Azóta többször javították, jelenleg működőképes, de újabb javításra szorul.

Az első harangot 1789-ben öntették, ez lett a kis harang. A nagyot 1791-ben öntötték. Ennek felirata: „A kiskendi  nemes és szent reformata Ecclesia öntette a maga költségén.” A kisebbik harangot 1916-ban hadi célokra vitték el. Helyébe 1924-ben, Bukarestben öntettek újat. A második világháború idején elvitt harang helyett 1968-ban, Kolozsváron öntettek újat. Ez 1985-ben elrepedt, helyette Marosvásárhelyen, Kiss Elek műhelyében öntöttek új harangot. A nyolcvanas évek közepén a harangokat villamosították.

A templomba 1982-ben bevezették az elektromos áramot, 1984-től fűtenek benne (főleg fával, de a földgáz alapú fűtés is működik).

A helyi gyülekezet 2013-ban  433 lelket számlál.

1992-1995 között építette a gyülekezet – főleg külföldi segítséggel – a Barátság Házat, amely gyülekezeti termet, vendégszobákat, konyhát és garázst foglal magában.

Lelkipásztorai: Szabó Ferenc (1762-1776), Sebestyén Zsigmond  (1776-1791), Szatmári István (1791-1800), Kovács Miklós (1800-1825), Moóré Péter (1825-1836), Molnár József (1836-1860), Sigmond Lajos (1860-1877), Nagy András (1878-1892), Gönczi Pál (1896-1932), Jancsó Albert (1932-1938), Gönczi László (1939-1979), Pál András (1979-2012), Pál Levente András (2012-2013).

 

Pál Levente András

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást