Kelementelke (Călimăneşti) Marosvásárhelytől 22 km, Segesvártól 36 km távolságra, a Kis-Küküllő jobb partján,  Gyulakuta és Balavásár között terül el. A falut átszeli a 13A jelzésű országút.

A falu nevét az 1567-es pápai tizedjegyzék 18 kapuval jegyezte. (A Botos Kelemen, birtokosról kapotta falunevet már 1498-ban használták.)

A falu középkori templomáról nincsenek adatok.

A ma is álló, barokk stílusú templom 1791-1792-között, Oltszemi Székely Sámuel lelkipásztor és Lakatos Mihály, valamint id. Szabó Mihály gondnokok idejében épült. A templom tervezője állítólag Kaszály Mihály, marosvásárhelyi építész volt. A kőből és téglából készült templom és torony alapterülete 183,27 négyzetméter.

A szószék a templommal egy időben készült. Ennek magassága 164 cm, hossza 200 cm, szélessége 105 cm.

A szószékkoronát 1813-ban, fából készítették. Tetejét pelikán díszíti, és tornyot építtettek, melynek. A torony magassága 32 m.

Az orgonát 1814-ben készíttette a gyülekezet. 1900-ban Szeidl Ferencz, nagyváradi mester átalakította.

A templommal egy időben épített, 32 méter magas toronyra 1845-ben toronyórát szereltek. A toronyban két harangot találunk.

A hajdani hívek adományaiból öntött, 370 kg tömegű régi harang felirata: „Ezt a harangot a magok költségén anno 1791 a Kelementelki református szent eklésia öntette”. A 200 kg tömegű, újabb harangot 1972-ben, a  Brassó megyei Sárkányban öntötték. Felirata: „Isten dicsőségére készült a kelementelki hívek adományából”.

A jelenleg 500 lelket számláló gyülekezet 300 férőhelyes temploma jó állapotban van.

A templom szomszédságában álló, Simén udvarházban töltötte utolsó napját Petőfi Sándor 1849. július 30-án, Székelykeresztúr felé utazva, de Jókai Mór is vendégeskedett a házban. 1852-ben falunkban született Gönczy Lajos botanikus, a székelyudvarhelyi református kollégium volt igazgatója. A temetőben nyugszik Lázár Kálmán (1827-1874) ornitológus.

Lelkipásztorai: Miliszkai Sámuel (?),Zágoni Péter (1692-1694), Sz. Mihályfalvi István (1695-1697), Váradi Zsigmond (1700-1703), Ujlaki József (1710-1713), Dálnoki Mihály (1716-1718), Bakonyai Dániel (1719), Kovásznai Kelemen (1721-1727), Halászi Márton (1728-1732), Galambfalvi György (1733-1735), Torjai István (1737-1744), Szantsali Mihály (1745-1750), Ajtai Mihály (1752), Vajai Sámuel (1758-1767), Györfi János (1767-1780), Henter György káplán (1780), Borbély György (1781), Kónya János (1782-1785), Oltszemi Székely Sámuel (1786-1794), Tollas István (1797-1845), id. Gönczi Lajos (1845-1896), Gönczi Sámuel (1897-1939), Gál Sándor (1939-1944), Lőrinczi József (1945-1960), Szabó Frigyes (1962-1964), Gecse János (1965-1980), Dósa József (1980-2012), Székely Attila (2012–).

Székely Attila

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást