Héjjasfalva (Vânători) Segesvártól 10 km távolságra, keletre, a Nagy-Küküllő bal partján, az E60-as országút mentén, fontos közúti elágazásnál fekszik, de a falut átszeli egy vasúti fővonal is.

A település nevét egy 1329-es okirat Heesfolwa alakban említette. Későbbi névváltozatok: 1403-ban Hees falva, 1499-ben Heasfalw, 1564-ben Heasfalva.

Az 1334-es pápai tizedjegyzék szerint, a plébániatemplom Lőrinc nevű papja egy banálist fizetett. 1356-os adat szerint, a szászok feldúlták a régi templomot és kifosztották a falut.

A reformációt követően, az unitáriussá lett többség használta a templomot. A reformátusok csak 1640-ben vehették törvényes birtokukba, a major pars értelmében.

A mai, keleti tájolású, 26×12 m alapterületű templom a falu közepén áll. A déli falán arab számjegyes napóra látható „Ora et labora” felirattal. A templombelső legkorábbi részei a 13. századból származnak. A hajó északi és déli falának félköríves ablakfülkéi a romantika korára és stílusára utalnak. A stukatúros mennyezeten olvasható felirat: „1628-BA TEK VALLON PÉTER 1774-BE TEK SEMÉN PÁL URAK MOST 1843-BA A HÉJJASFALVI EV REF EKKLA KÖLTSÉGEKEN UJITTATOTT”. Az 1842-ben készült, virágmintás karzat festett mellvédjének felirata: „ISTEN SEGEDELMÉBŐL A HÉJJASFALVI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET ÉS KONFIRMÁLÓ IFJAK ÁLDOZATÁBÓL FESTETTE VARGYASI SÜTŐ LEVENTE L. 1984 MÁRCIUS HAVÁBAN.”

A klasszicizáló stílusú orgonaszekrényt 1906-ban, Országh Sándor, rákospalotaújfalusi mester készítette. A játszóasztal fölötti énekjelző táblán az 1842-es évszám olvasható.

A hatszög alakú szószék mellvédjét vízszintesen futó párkányok díszítik, a koronasüvegre támaszkodó 6 voluta stilizált vázát tart. A hangvető felirata: „A HÉJASFALVI EV REF EKLESIA SZÁMÁRA KÉSZITETTE ÖZVEGY TKS CSEH JOSEFNŐ SZŐCS JULIÁNNA 1860”. Az úrasztala újított, faragott. A asszonyok templompadjai 1860 körül, a férfiakéi száz évvel korábban készültek. A négy fedeles pad egyikén az 1774-es évszám, mellvédjén felirat olvasható: „KIJAVÍTTATTA SOMOGYI ALBERT ÉS NEJE IMREH VILMA 1894”. A szószék melletti falon a Száldobosi Borbáth és a Szőkefalvi Fodor család címere, valamint az 1848-as szabadságharc hőseinek emlékére állított márványtábla látható. A padok előtti, tulipános perselyes láda felirata: „ANYÁMÉ VOLT, EMLÉKÉRE AZ EV.REF. EGYHÁZNAK ANNO 1819”. A két új, lábas perselyes ládát 1986-ban, az ifjú párok és aranylakodalmasok festették; két szék a vargyasi Sütő Béla 1987-es munkája.

A templomot a századok folyamán többször javították, újították, környékét szépítették. Támogatók és a gyülekezet adományaiból gerendázatot, mennyezetet, tetőzetet cseréltek, a belső bútorzatot újrafestették, építkeztek. Utólag épült a portikus; kultúrotthont, gyülekezeti otthont hoztak létre; két faragott, székely kapu fogadja a hálaadásra érkezőket.

A 30 m magas, két övpárkánnyal tagolt torony is utólag épült a templom nyugati oldalához.

A 120 kg tömegű, bronzból öntött kis harang felirata: „IMRE GYÖRGY ÉS CSEH SÁNDOR ÁLTAL LÉTREHOZOTT ALAPBÓL ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÖNTETTE A HÉJASFALVI EV. REF. EGYHÁZ 1889, SEGESVÁR, MANCHEN MIHÁLY ÁT”. A 203 kg tömegű, szintén bronzból készült nagy harang felirata: „KÖZADAKOZÁSBÓL ÖNTETTE A HÉJASFALVI REF. EGYHÁZKÖZSÉG SCHIEB N.SZEBEN 1922”.

A ma 300 lelket számláló helyi egyházközség szórványa Küküllősárd.

Lelkipásztorai: Lőrinc pap (1334), Péter és Márton pap (1639 előtt), Ormányi János, Bethlen János udvari papja Búnról (1639 körül), Nagy Almási István (1646), Lisznyai Péter (1653-56 körül), Szerdahelyi János (1694), Zágoni Dániel (1709), K. Benedek György (1714), Mátisfalvi János (1719 előtt), Muzsnai István (1722), id. Buzogány Zsigmond (1764), Béres András (1780-1782), Biró András (1800), Biró Sándor (1808), Borbély József (1814), Diénes Sámuel (1829), Görög József (1843-1848), Balás Gergely (1849-1879?), Adorján László (1879-1903), Bodor István (1903), Márk Mihály (1904), Kovács József (1905-1930), Sipos Árpád (1930), Fejes Dezső (1931-1964), Dénes Gyula (1964), Biró István (1964-2001), ifj. Biró István (2001), Buzogány Tihamér (2001-2010), Benefi Sándor (2010), Iszlai Kamill Zsolt (2010–).

 

Iszlai Kamill Zsolt

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást