Héderfája (Idrifaia) Dicsőszentmártontól 18, Marosvásárhelytől 30 km távolságra, a Kis-Küküllő völgyének középső szakaszán, a folyó jobb partján fekszik.

A település nevét 1331-ben említette először okirat. Névváltozatok: Hedrafajá, Hedryfaia, Hederfaya. A hagyomány a név eredetét a helybéli szász (Héder) tulajdonához (fa) kapcsolja. (A 13. században gyakran jelentek meg -falva, -háza , -földje, -fája utótagú helységnevek.)

Az 1332-1334. évi pápai tizedjegyzék szerint, önálló egyháza és plébániája volt a falunak. Egy 1525-ös okirat Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt  kápolna létezését is megerősíti.

A református egyház 1565-ben szakadt ki az evangélikus szász dékánátus kötelékéből, s kezdte meg önálló életét.

A település korai templomáról az utolsó feljegyzés egy 1736-os vizitációs jegyzőkönyv, amelyben a templom javítását sürgetik. Miután a helyreállítási munkálatok engedélyezése – Mária  Terézia ellenszenve miatt is – késett, az egyház új templom építéséről döntött.

Az új temlom 1758-ra épült fel (hosszas huzavona után, engedély nélkül) gróf iktári Bethlen Sámuel és Várhegyi Keresztes Borbála, nagylelkű patrónusok áldozatából és az egyház saját költségéből (nem a régi, folyó melletti, nedves templomhelyre, de annak kőanyagából). Néhány év múlva átépítették (falai az építő pallérok tudatlansága miatt meghasadtak), és szinte kétszeres méretűre (8×22 m az alapterülete) bővítették. A Bethlen család továbbra is többször adományozott a saját birtokán, a kastély közvetlen szomszédságában álló, új templom berendezésére, felszerelésére. (A templom alatti kriptában több sírfelirat máig őrzi áldott emléküket.)

Az orgona a templomszentelésre készült. Felirata: ”Készitette Vass István orgonakészitő Marosvásárhelyt 1876 évben.Harmadik műve”.

Az úrasztalát 1880-ban adományozta Elekes György, uradalmi gazdatiszt.

A szószék fölötti díszes koronát 1890-ben készíttette Kónya Mihály, malommester.

A templomhegy falu felőli ormára haranglábat is építettek a korábbi helyett (az távolabb állt).

Az egyházközség 3,5 mázsa tömegű nagy harangját 1800-ban, a 2,5 mázsa tömegű kis harangot 1932-ben öntötték. Az első világháború idején elvitt nagy harang helyett 1921-ben, közadakozásból öntött harang tíz év múlva megrepedt. Annak anyagából öntötték a ma is használt harangot. Felirata: „A Isten dicsőségére  készült a Héderfáji ref. hivek áldozatából 1933 évben.Öntötte Klein K. Oszkár Kudzsiron”.

A helyi gyülekezet jelenleg 621 lelket számlál.

Lelkipásztorai: Tövissy Máté (1642-?), Bessenyei Benedek (1648-?), Ilyefalvi András (1653-?), Dálnoki Bálint (1657-1675), Szentgyörgyi György (1675-?), Erdődi Miklós (1680-?), Dálnoki István (1692-1695), Solymosi Zsigmond (1699-1702), Bikfalvi János (1712-1714), Szentkirályi Sámuel (1714-1720), Bölöni Zsigmond (1721-1727), Veszprémi Péter (1727-1735), Mártonfalvi András (1735-1739), Séni András (1740-?), Gyalai Gábor (1741-1765), Bátori István (1765-1771), Kónya Ferenc (1771-1783), Molnár György (1783-1816), Bodola Sámuel (1816-1818), Dulló István (1819-1846), Molnár György (1846-1875), Szilágyi Károly (1871-1881), Benkő Sámuel (1883-1895), Lakatos Áron (1896-1931), Biró Sándor (1932-1937; 1950-1973), Ady Béla (1937-1950), ifj. Biró Sándor (1973-2000), Nagy Csaba (2002–).

 

Nagy Csaba

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást