Havadtő (Viforoasa) a Kis-Küküllő jobb partján elterülő,  keleten Erdőszentgyörggyel, délen Ravával,  nyugaton Gyulakutával, északon Vadasddal szomszédos település, amelyet átszel a 13A jelzésű – Balavásárt Szovátával összekötő út.

A falu nevét az 1567-es Regestrumban Hawadteo alakban, 8 kapuval jegyezték. A falunév eredetét Orbán Balázs a székely szóhasználatra vezeti vissza. A falu területén ömlik ugyanis a Havad pataka a Küküllőbe, s mivel a székelyek a ‘belefolyás’ helyét a patak töveként nevezik meg, ezért kaphatta a falu a Havadtő nevet.

A település a 20. század elejéig Erdőszentgyörgy leányegyháza volt. Ezért, a fő út mellett álló templom épülete csak 1826-ban épült, Tar János megyebíró idejében. A templombelső – a felirat szerint – Rácz János munkája, Nagy Péter megyebíró idejéből.

A 32 méter magas toronyban két harang található.

A 80 kg tömegű kicsi harang felirata: „A Havadtői Ev. Ref. Ekkla öntette Isten ditsőségére 1834 Lotz Fried által”. A 150 kg tömegű nagy harang felirata: „Ajándékozta a Havadtői Ref.  egyházközségnek ifj. Bokor Mihály és neje Takács Ágnes Nagy Sándor ref. lelkész idejében 1924. Öntötte Klein Oszkár Kugiron”.

A templom jelenlegi állapota jó, kívülről 2010-ben javítottuk. A körülötte lévő régi, ki-bedűlő kőkerítés újjáépítését 2012-ben kezdtük el.

A 622 lelket számláló gyülekezet mellett a faluban él néhány beköltözött római katolikus és unitárius felekezetű lakó is.

A nemrég visszaszolgáltatott, régi felekezeti iskola iratainak rendezése folyamatban van.

Mivel a helyi egyházközség korábban Erdőszentgyörgy leányegyháza volt, az önálló lelkészek névsora csak 1920-tól kezdődik.

Lelkipásztorai: Nagy Sándor (1920-1932), Kusztos Dénes (1933-1941), dr. Antal Béla  (1941-1951; 1958-1972), Dónáth László (1951-1957), Veress Károly (1973-1982), Demeter Zoltán (1983–).

Demeter Zoltán

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást