Hármasfalu (Trei Sate) Makfalva és Erdőszentgyörgy között, a 13A jelzésű út mentén, a Kis-Küküllő jobb partján fekszik.  A 20. század közepétől használt falunév Csoóri Sándor szerint álarcos név. Ugyanis a névadással három, Erdélyben egyedi nevet viselő település tűnt el a térképről. Ma már hiába keressük rajta az Atosfalva, Székelyszentistván, Csókfalva neveket.

A településen három református templom, egy-egy unitárius, római katolikus és görög katolikus templom található. A három református gyülekezet társegyházként működik: egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel, egy lelkipásztori állást tartván fenn. A tényt, hogy a nehézségek ellenére, ez így volt a kezdetektől, megerősíti egy 1631-ben – a református egyház újjáéledésének idején – I. Rákóczi György fejedelemnek elküldött irat is.

 

Atosfalva a székelyek 1567. évi regestrumában négy kapuval szerepelt. Mai temploma 1819-1821 között épült. Akkor készült a bútorzat is, az úrasztala és a szószékkorona kivételével.

Az úrasztalát 1785-ben készítették, a szószékkorona, a régi templomból átkerült festett kazettát tartalmaz.

Az orgona Takácsi Ignác 1868-as alkotása.

A templom mellett álló, 1760-ban készült harangláb felirata: „Per artificem Johannes László 1760 diebus mai”.

Székelyszentistván nevét az 1332-es pápai tizedjegyzék említette először. Az 1567. évi Regeszrumban Zenth István 14 kapuval szerepelt.

Az Árpád-korban épült, egykori templom a mostani temető helyén állott. Az első református fatemplom 1671-ben készült. 1784-ben az Árpád-kori – egy évvel korábban lebontott – templom anyagából új templomot építettek. Melléje, 1872-ben – Szent István első keresztyén magyar király emlékére – tornyot emeltek.

A ma is álló templomot 1890-ben, az előző lebontását követően építették.

A korábbi templomból áthozott orgona készítője Baumgarten Johannes lehetett, az 1750-es években (Pap Zoltán, székelyudvarhelyi orgonaépítő véleménye, a stílusjelek alapján). 1852-ben Binder Sámuel – a kor szokásának megfelelően – előre költöztette az orgona játszó asztalát. A költöztetés évében készült az énekszámtábla is. A régi orgonát 1890-ben Takácsi Ignác javította.

A harangok egyikét a 15. században öntötték. Felirata: „Haec est pana virgis mariae A. O.”

 

Csókfalva nevét az 1567. évi Regestrumban Chyok falwa alakban, 22 kapuval jegyezték. E szám alapján, abban az időben Maros-szék egyik legtekintélyesebb községének számított.

Az első református templom pontos helyéről és építési idejéről nincsenek adatok.

A jelenlegi templomot 1806-ban építették.

A templomban felszerelt orgonáról a már említett Pap Zoltán így ír: „… Binder Johannes, segesvári orgonaépítő készítette 1819-ben. Eredetileg a bözödi unitárius templom számára, Kissolymosi Mátéfi István ajándékaként. Mivel a bözödiek 1885-ben új orgonát készíttettek, a régit 1886-ban eladták… a csókfalvi református gyülekezetnek.”

A templom mellett álló harangláb a 19. században készült, az építés pontos idejét nem ismerjük. A rajta lévő kis harangot a 18. században öntötték.

Lelkipásztorai: Ujiski József  (1692-1694), Darószi Péter (1695-1712), Zágoni Andreás (1713-1716), Szentgenczi Zsigmond (1716-1721), Székely Sámuel (1756-1758), Székely Sámuel II. (másik személy? Vagy másodszor szolgál ugyanő?) (1759-1764), Zilahi József (1764-1767), Sárközi József (1767-1769), Huszár Nándor (1770-1774), Huszti Sámuel (1774-1781), Décsei Pál (1782-1793), Szász György (1793-1797), Szabó György (1797-1804), Muzsnai Kis József (1803-1815), Muzsnai Sámuel (1815-1833), Sóváradi Szöcs István (1833-1839), Nemes Elek (1839-1849), Nemes Sándor (1849-1901); 1903-ig beszolgáló lelkészek: Benedek Dénes (Kibéd), Gönczi István (Kibéd), Nemes Sándor (Gyulakuta), Kiss Ferenc (Geges); Péter Gerő (1903-1904), Farkas János segédlelkész (1905-1907), Kovács Áron (1907-19089, Marosi János gegesi beszolgáló (1907), Benedek Dénes makfalvi lelkész (?), Györke János segédlelkész (1908-1909), Laár Ferenc helyettes (1909), Györke János esperes (1909-1942), Csia Kálmán (1943-1944), Tar Ferenc segédlelkész (1944-1945), Szabó Béla esperes (1947-1964), Dávid Lajos (1964-1972), Fülöp Dénes (1972-1977), Vinczelér Gábor (1977-1981), Fülöp Ernő (1981-1989), Kiss Dénes (1989–).

Kiss Déneslelkipásztor

Írj egy hozzászólást