Gógánváralja (Gogan-Varolea) a Küküllő-közi dombvidéken, a Kundi-patak mellett fekszik. A közeli hegy tetején állt a középkorban Gógán vára (Újvár), amely mára eltűnt.

A település nevét 1332-ben Subcastrum (vár-alatt), 1347-ben már castrum Wywar alakban említették. A várat valószínűleg Kán László erdélyi vajda építtette 1332 körül, ezután, királyi várként, az erdélyi vajdához tartozott.

1332-ben már plébániatemploma volt a településnek, Miklós nevű papja, a pápai tizedjegyzék szerint, 16 dénárt fizetett. A templom legkorábbi része az Árpád-kori, egyenes záródású, 5×5 m alapterületű szentély. Kőből és téglából épült, feltehetően a 13. század második felében. A szentélyhez utólag hozzáépített hajó megőrizte eredeti formáját, a kisebb átalakítások ellenére is. A Szűz Mária tiszteletére szentelt templom 13. század végi építését erősíti meg az 1911-ben, az Erdélyi Múzeum Egyesületnek adományozott feliratos tégla szövege: „ISTA ECCLESIA EST FABRI(C)ATA IN HONO(R)E[M] B(EA)T[A]E VIRG(INI)S”.

A templom végleges, 7 méteres magasságát a 14. század közepén végzett átalakítási és bővítési munkálatok nyomán érte el, amikor a szentélyt meghosszabbították, a hajót az újonnan készült poligonális szentély magasságához igazították. A feltárások során, a déli homlokzaton előkerült, két román stílusú, félköríves ablakot helyreállították, visszaadván a szentély késő középkori hangulatát A 15. század végi újabb átalakításkor készülhetett a szentély hálóboltozata (a 18. században lebontották), valamint a hajó kazettás mennyezete. A ritka értékű mennyezet a legkorábbi fennmaradt ilyen jellegű alkotás az egykori magyar királyság területéről, 6 x 8, összesen 48 kazettából áll, és a korai reneszánsz stílusjegyeit viseli. Az egyik kazettán a kígyót ábrázoló Bethlen címer látható, készíttetője Bethlen Miklós. A kazettás mennyezetet 1903-ban vásárolta meg a budapesti Szépművészeti Múzeum, ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képezi.

Az utolsó jelentős átalakítást 1730-ban végezték, miután az esperesi vizitáció megállapította, hogy a sekrestyét el kell bontani, és a kövekből támpilléreket kell építeni.

A templom belső berendezésének fontos tartozéka a késő gótika és reneszánsz jegyeit viselő, fogazott párkánnyal díszített stallum. A 2012-ben restaurált, növényi díszítésű, négy kazettából álló, festett hátlapú stallum, amelynek két oldallapját áttört mérművel ékesítették, ma a templom legértékesebb dísze (hasonlót a segesvári, medgyesi templomban láthatunk).

A Gógánváraljai Református gyülekezet lélekszáma 234.

Lelkipásztorai: Miklós pap (1332 körül), Fejérvári Mihály (1641-?), Gyergyai Miklós (1671-?), Zaláni Gergely (1727-?), Bartha András (1752-1771),  Mátyás András (1772-1778), Török Pál (1779-1796), Fogarasi Sámuel (1797-1815), Balló István (1815-1818), Erősdi Mihály (1818-1840), Faragó András (1840-1855), Muzsnai Sándor (1855-1905), Demény Miklós (1905), Fazakas Sándor gógáni beszolgáló (1905-1907), Jáni Lajos (1907-1926), Benkő Elek küküllőszéplaki beszolgáló (1926), Kovácsi Albert bonyhai beszolgáló(1927), Kállay Ferenc (1927-1944), Benkő József gógáni beszolgáló (1945-1946), Magyari Zoltán (1946-1947), Nagy Endre (1947-1964), Bíró István gógáni beszolgáló (1964), Albert Sándor erzsébetvárosi beszolgáló (???), Csiha Kálmán (1964-1971), Csiha Kálmánné gógáni beszolgáló (1971), Dávid Lajos (1971-1982), Keszegh András (1984-1994), Nagy Márton (1994-2006), Orbán Lajos (2006-2011), Nagy Gábor (2011–).

 

Nagy Gábor

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást