Gógán (Gogan) a Küküllő-közi dombvidéken, a Kundi-patak mellett fekvő, közigazgatási szempntból Bonyha községhez tartozó, az idők folyamán Gógánváraljával összeolvadt település.

A falu nevét 1332-ben Chuchan alakban említették először. A mellette lévő hegyen állt egykor Gógán  vára (más néven Újvár), amely valószínűleg a 15. század közepén pusztult el.

A gógáni egyházközség, a reformáció tanainak elterjedése előtt, a Küküllői Katolikus főesperességhez tartozott. A szájhagyomány szerint, a szomszédos Dányánból jártak át a katolikus papok misét celebrálni. Ennek emlékét őrzi a papok ösvénye nevű határrész. De hiteles adat erről nem áll rendelkezésünkre. A gógáni gyülekezet megalakulására utaló egyetlen adat az a felirat, amely az irattári szekrény bal ajtó felső felén áll: Az egyház alapítási éve 1599. Az egyes jegyzőkönyvekben anyaegyházként szerepelt, hosszabb ideig filiája volt Gógánváralja. Erre utal az irattári szekrényen egy másik felirat: A gogáni egyház anyaegyház filiája 1752 ig Gogánváralja.

A templom építésének ideje ismeretlen. A hajóból és szentélyből álló templomhoz 1907-ben építettek toronyházat. 2012-ben elkezdődött a templom felújítása.

A helyi, 124 lelket számláló egyházközséghez tartozik két szórvány is. Egyik a 3 km távolságra fekvő Kund, a másik Szászszentiván, ahol már csak két református család, négy lélek él.

Lelkipásztorai: Zinérváradi Bálint (1623), Gyergyai Miklós (1649), Besenyei Benedek (1650), Bethfalvi Pál (1666), Zágoni András (1668; 1675), Disznajói Mihály (1673), Vajdaszentiváni János esperes (1677), Vásárhelyi János (1685), Márkosfalvi Bálint (1689), Gálfalvi Miklós (1691), Gönczi István esperes (1699-1712), Küküllővári Mihály (1713), Szentannai István (1717), Zalányi Gergely (1720; 1740), Szentirmai István (1725), Csávási Lőrincz (1738), Bölöni Zsigmond (1741), Vásárhelyi Pál (1755), Tegzi Mihály (1763), Csávási Dániel (1770), Barabás Zsigmond (1784), Kaller Bálint (1789), Csegedi Ferenc (1802-1809), Karda József (1809), Ecken Sándor (1833), Abuzsnai Sándor (1877), Albert Sándor (1878), Abuzsnai Sándor (1883), Fazakas Sándor (1903), Fodor Miklós (1915), Benkő József (1921), Nagy Sándor (1949), Benczédi Albert (1953), Bíró István (1957-1964), Csiha Kálmánné (1964-1970), Zsigmond Géza (1971-1975), Farkas Ferenc (1975-1982), Incze Attila (1983-1989), Fejér Endre (1990-1993), Szabó Géza (1993-1998), Dénes Előd (1999-2001), Császár Béla (2001-2007),  Orbán Judit (2008-2011), Nyíri Hunor Zoltán (2011–).

Nyíri Hunor Zoltán

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást