Egrestő (Agrişteu) Marosvásárhelytől 19 km távolságra, délkeletre, a Kis-Küküllő bal partján fekszik. Közigazgatási szempontból Balavásárhoz tartozik.

A település nevét 1325-ben említették először, Egrusthw alakban. Későbbi névváltozatok: 1344-ben Egrestew, 1407-ben Egresteu, 1587-ben Egresteo, 1607-ben Kis Egrestő.

A 16. században a falut jórészt szászok lakták. (Később áttelepedtek a szőlőtermesztésre alkalmasabb Fületelkére.) Ők építették a ma is álló református templomot.

A református gyülekezet a balavásári anyaegyház megalakulásakor jött létre, de a kis létszám miatt, leányegyházként csatlakozott Balavásárhoz. Azonban a nem helyben lakó lelkipásztor hiánya és a faluban élő nemesek visszaélései miatt, a filia elszakadási törekvései nagyon korán elkezdődtek. Az anyaegyház ellenezte, a parciális zsinat elutasította a helyiek akaratát. Ezért csak 125 év múlva, 1825-ben engedélyezte az anyásítást a generális zsinat.

Az egyhajós, viszonylag kisméretű (belterülete 748 x 573 x 770 x 573 cm) templom építésének idejét Entz Géza a 13. század második felére teszi. A félkör apszisú, diadalívvel elválasztott hajó keskeny ablakai félkörívesek. (Később, Debreczeni László tervei alapján megnagyobbították, a rá jellemző, hármas tagolásúakra cserélték az ablakokat.) Az 1721-ben készült síkmennyezetet 48 darab festett, mértani alakzatú díszítéssel ellátott fatábla képezi. A hatágú, csillagmotívumos kazetták feliratai: „HOC / TABU […] MEZ (?) / ERECTUM EST / ANNO DOMINI / 1752 / JUN.27.”, illetve „CURATOR / D. SIGISMUNDUS / VEREBELI (?) AEDITUI / D. GABRILE GAAL / STEPH. TŐREK.” A hajó szentély felőli záródását áthidaló, kis fesztávolságú boltozás díszítő eleme egy kilencágú korona és a 1819-es évszám.

Az egyszakaszos, sokszögű szószék barokk hatást mutat, a szószékkorona későbbi átfestése alatt kirajzolódik egy évszám három számjegye: „176 […]”. A tíztáblás, 1834-ben készült keleti karzatmellvéd felirata: „KÉSZÜLT / MOLNÁR / JÓSEF PAP/ SÁGÁBA:/ MOLNÁR FERENTZ / ÉS MÁRTON / KÖLTSÉGÉN / 1834-BEN / A TANULO / IFIAK SZÁ / MÁRA.”

A templomtól keletre áll a 15 m magas, kilencoszlopos, nyitott szoknyás, árkádos – a Dávid László által a Küküllői református egyházmegye legszebbjeként említett – fatorony.

A jelenleg 199 lelket számláló gyülekezet legutóbb 2000-ben végzett javításokat, zsindellyel újrafedte a templomot és a haranglábat.  2007-ben kicserélte a templom régi padjait.

Lelkipásztorai: 1701-1726 között léviták és lelkipásztorok szolgáltak. Léviták: Daboczi András (1701), Bögözi György (1714), Csanádi János (1741), Dálnoki Benedek (1746), Kibédi Márton (1749), Simonfi István (1746), Bodoki Henter József (1791), Sípos József (1794), Kovács Ádám (1804), Bíró Mihály (1819), Nagy Sámuel (1820-1826); 1825-ig a balavásári anyaegyházközségből beszolgáló lelkipásztorok: Bogáti Imre (1640-1651), Dálnoki György (1650), Aknai István (1674), Zágoni Sáska Balázs (1675), Diószegi Mihály (1677), Radnótfáji István (1683, 1689, 1690), Solymosi Zsigmond esperes (1692-1698), Rudnai Máté (1699-1703), Vályi Ferenc (1706), Szentannai István (1711-1716), Küküllővári Mihály (1716), Vályi András (1719), Zágoni Sáska Absolon (1719-1761), Pécsi Ferenc (1763-1781), Fülei József (1786-1798), Szatmári István (1799-1824); 1825-től szolgáló egrestői lelkipásztorok: Molnár József (1834), Kállay Ferenc (1913-1927), Székely András (1928-1940), Kovácsi Albert bonyhai beszolgáló (1940-1942), Pethő Mihály (1943-1947), Pongrácz József (1947-1950), Bartha János (1951-1991), Székely András balavásári beszolgáló (1991-1996), Tímárné Koncz Erika (1996-2004), Kulcsár Rabocskai János Levente (2005–).

 

Kulcsár R. Levente

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást