Dicsőszentmárton (Târnăveni) Marosvásárhelytől 37, Medgyestől 24, Balázsfalvától 15, Radnóttól 19 km távolságra, a Kis-Küküllő jobb partján, több fontos útvonal kereszteződésénél fekvő város. Áthalad rajta az 1898-ban avatott Balázsfalva – Parajd vasútvonal.

A helyi református egyházközséget az 1714. évi vizitációs jegyzőkönyv említette először. Az egyházközség 1720-ban Szőkefalva anyaegyházközséhez csatlakozott filiaként. 1734-ben iskolát építettek, 1745-ben lévitaházat. Az akkor 27 családból álló gyülekezet főpatrónusa a Balog család volt. 1780-1789 között, a régi tempolom helyett újat építettek a temetődombon. Az építkezéshez jelentős anyagi segítséget nyújtott a Szilvási család. 1888-ban az egyházkerület döntött az anyásításról. Körlelkészség alakult, amelyhez hozzátartozott Csüdőtelke, Bábahalma, Dombó leány-, illetve szórványegyháza.

A mai templom 1889-ben, Szász Domokos püspöksége idején, Alpár Ignác tervei alapján épült, akárcsak a gyűlésterem, az egyházmegyei levéltár és a parókia. 1933-ban kibővítették a templomot, és felekezeti iskolát építettek. A többszöri átépítés és javítás miatt, a 13×8 méter belső alapterületű templom mára eredeti formáját elveszítette. Az egykori hibás alapozás és a körülötte történt építkezések következtéban ma repedezett, porladó a fala. (Az egyházi telek nagyobb részét a kommunista állam kisajátította, és a templom közvetlen közelébe tömbházakat építettek, ezért a templom mellé és a torony alá közművezetékeket helyeztek el. Ez is okozója a templom mai rossz állapotának.) A gyülekezet új templom felépítését tervezi a használaton kívüli régi parókia helyén.

Az orgonát 1891-ben szerelték fel a templomban.

A 30 méter magas toronyban két  kisebb méretű harang található.

1989 után a gyülekezet diakóniai házat és új parókiát épített. De az utóbbi évtizedekben, a város iparának megszűnésével, a gyülekezet lélekszáma 1150 lélekre csökkent.

Lelkipásztorai: Sárközy András (1720-1740), Bölöni Zsigmond (1740-1742), Abats János (1742-1746),  Edelényi Márton (1746), Benedek János (1747-1750), Molnár Mihály (1750-1754), Zilahi József (1754), Eperjesi Zsigmond (1755-1760), Zágoni János (1760-1763), Báthori István (1763-1765), Veres Dániel (1765), Incze János (1765-1768), Domokos András (1768-1771), Márk István (1771), Bakcsi János (1772-1776), Tályai Sámuel (1776-1779), Surányi József (1779-1789), Beke Mózes (1789-1793), Técsi József (1793-1799), Csoma Mózes (1799-1805), Mátyás Sámuel (1805-1808), Daróczi Péter (1808-1813), Zsombori László (1813-1815), Faragó András (1815-1840), Erősdi Mihály (1840-1845), Erősdi Pál (1845-1868), Fábián Miklós (1868-1879), Czeglédi János (1879-1883), Orbán József (1883-1889), Cseresznyés Ödön (1889-1894), Vályi János (1894-1898), Hegyi Károly (1899-1925), Adorjáni Gábor (1925-1936), Biró Sándor (1937-1950), Hamar Béla (1951-1981), Veres Károly (1982- 2001), Korpos István (2001–).

 

Korpos István

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást