Csíkfalva (Vărgata) a Felső-Nyárád mentén, a Nyárádszereda – Nyárádremete – Szováta útvonalon fekszik.

A település nevének változatai a különböző korokban: Chykfalwa (1408), Chijkffalwa (1571), Czíkfalúa (1602), Chíkfalva (1603); 1690-től a mai névalakot használják: Csíkfalva.

Az unitárius többségű faluban a református gyülekezet már a 17. században létrejöhetett  és Nyárádszeredához tartozott. Erre utal az a tény, hogy a helyi gyülekezet az egykori, 1701-ben készült szószékkoronáját a szeredaiaktól kapta.

A település első temploma – hagyomány szerint – már 1710-ben megépült. Azt közösen használták a Felső-Nyárád menti szórvány reformátusokkal. Igaz, hogy az 1756. évi vizsgálat nem tesz templomról említést, csupán magánházat emleget, amelynek egyik felében a lelkész lakott, a másik fele imateremnek volt berendezve. Ugyanezen vizsgálat említett először harangot is a faluban: „Vagyon egy nagy Cserefa ágason egy kis harangotska…”

1790-ben a közösség megvásárolt egy – addig katonaszállásként működő – épületet, és azt templommá alakította át. 1909-ben azonban az épület már csaknem használhatatlan volt.

1923-1924 között  tornyot építettek hozzá.

A toronyban lévő újabb, 180 font tömegű harangot 1822-ben öntötték a gyülekezeti tagok “közönséges adakozásból”. Az első világháború alatt egy 180 kg tömegű harangot beszolgáltattak hadi célokra. A mai, 80 kg tömegű, nagyobbik harang felirata: „ISTEN DICSŐSÉGÉRE 1927. ÉVBEN ÖNTÖTTE: KLEIN K. OSZKÁR KUDSIRON.” Az 50 kg tömegű kis harang felirata: „A HARANGOT A NYÁRÁDCSÍKFALVI REF. EGYHÁZKÖZSÉG ÖNTETTE KÖZADAKOZÁSBÓL ISTEN DICSŐSÉGÉRE 1930-BAN. ÖNTÖTTE KLEIN K. OSZKÁR KUDSIRON”.

Az egyházközség anyakönyveit 1766 óta vezetik, ezeknek töredéke ma is megtalálható a levéltárban.

A 14 település híveit összefogó gyülekezet összesen 325 lelket számlál. Az anyaegyházközséghez tartozik két leányegyházközség: Jobbágyfalva és Búzaháza; valamint 11 szórványközösség: Nyárádszentmárton, Vadad, Iszló, Ehed, Székelyhodos, Jobbágytelke, Deményháza, Mikháza, Nyárádköszvényes, Nyárádremete és Vármező szórványok.

Lelkipásztorai: Székesi Horváth Sándor (1773-?), Krizbai István (1786-?), Angyalosi Imre Zsigmond (1793-?), Marton Imre (1795-?), Gegelyfi Mihály (1800-?), Szentmártoni Szabó László (1810-?), Kovács József (1811-?), Kovács Miklós (1815-?), Vészi Péter (1828?), Simon Sámuel (1829-?), Oroszházi István (1835-?), Horváth Sámuel (1838), Szente Márton (1839-?), Gáspár József (1843-?), Ferenczi József (1852), Böjte Sándor (1853-?), Veress Mózes (1862-?), Lőrinczi Lajos (1883-?), Erdélyi Béla (1916-?), dr. Koronka Pál (1918-?), Lőrinczi József (1926-?), Gub Márkus (1943-?), Nagy Lóránt Géza (1959-?), Csáky Károly (1970-?), Molnár József (1976-?), Gecző András (1989-?), Kerekes József (2003–).

 

Kerekes József

lelkipásztor

Írj egy hozzászólást