Bözöd (Bezid) Maros megye délkeleti részén, Erdőszentgyörgytől 10 km távolságra, a Székelykeresztúr felé vezető út (Orbán Balázs „keresztúri országútnak” nevezte) mentén fekszik.

A település nevét az 1332-es pápai tizedjegyzék említette először. A név az 1567. évi Regestrumban Bezeod alakban, 19 kapuval szerepel.

Templomot először 1636-ban említették a források, de a szentély formája és a gótikus, szamárhátíves ülőfülke a templom korábbi eredetére utal. (A hagyomány a templom korábbi elődjére utalva, a település nyugati völgyében lévő dombocskát Templom hegyesének nevezi.)  A sokszögzáródású szentély ablakait átalakították, a diadalívet lebontották. A templomot övező hajdani kőkerítésnek csak a déli oldalon maradtak meg részei.

A reformáció korában a falu lakosságával együtt a templom is unitáriussá lett. 1640-ben a reformátusoké lett, majd az unitáriusok visszafoglalták. Végül, 1688-ban Apafi végérvényesen a reformátusoknak adta a templomot.

A templom nyugati homlokzatán elhelyezkedő torony újabb építésű, felirata szerint 1821-ben készült.

Az egyházközségnek a századok folyamán több harangja volt. Az első harangot 1639-ben, a Szent Antalnak nevezett kisebbik harangot 1774-ben öntötték. Ez utóbbit 1838-ban eladták, helyette újat öntöttek. Felirata szerint: „Koncz András öntette Isten dicsőségére a bözödi ev. ref. ekkl. számára 1838-ba(n) segesvári Manchen Mihály és Lootz Fridrich által.” Az időközben öntött másik harang felirata ez volt: „Isten dicsőségére öntette az bözödi nemes reformata Ekklesia az küzönséges költségen segesvári Baumgartner János által anno 1822.”

A ma használt, 240 kg tömegű nagy harang felirata: „A Bözödi Református Egyház Hívei adományából öntötte Kiss Elek és fiai Endre és Árpád  Marosvásárhely 1985.” A 125 kg tömegű kis harang felirata: „A Bözödi Református Egyház hívei adomágyából 1985.”

A helyi gyülekezet 2012. december 31-én 130 lelket számlált.

Lelkipásztorai: Köröztény (1653), Nyujtodi János (1662), Farczádi András (1683), Kolozsvári István (1694), Siklódi János (?-1709), Halmágyi György (1709), Dályai Bartha János (1715), Köpeczi Nemes Miklós (1743), Szabó István (1757); a következő évtizedekben: Biró György, Málnási Gábor, Török ?, Pálhegyi György; Zabolai Biró János (1790), Gyulai Pap Sámuel (1802), Kölönte Mihály (?), Karácson Mihály (?), Csákány Mihály (1836), Biró Sámuel (1846), Sándor Gergely (1846-1877), T. Pál Lajos (1878-1914), Tompa Zsigmond (1914-1917), Bakk Sándor (1918-1920), Dávid György (1920-1921), Torma Béla (1922-1944), Vargyas Ferenc (1944-1945), Rákossy László (1945-1959), Bereczki László (1960-1963), Székesi Tőkés Emil (1963-1965), Szőke Zoltán (1966-1968), Hegyi Sándor (1969-1971), Mezei H. Attila (1971-1974), Krizbai Nemes György (1975-1977), Kiss Csaba (1980-1985), Kis Tibor (1985-1987), Décse F.Sándor (1998-2000), Dénes Katinka (2002-2004).

Írj egy hozzászólást